Acanthoscurria geniculata

Faj le�r�sa: Ez az egyik legnagyobbra n�v� Acanthoscurria faj. L�bfeszt�vols�ga el�ri a 20cm-t, id�sebb n�st�nyekn�l nem ritk�n a 25cm-t is. A testhossz 10 cm k�r�l mozog. A p�k alapsz�nezete m�lyfekete, a l�bak hajlatain�l er�s kontrasztban feh�r, mer�leges �s v�zszintes s�vok h�z�dnak. Az ut�test�n l�v� s�r�, m�lyv�r�s sz�rzet nagyon impoz�ns� teszi ezt a p�kot. A h�tlemez (carapax) sz�nezete fekete, de frissen vedlett egyedekn�l megfigyelhet� enyh�n bord� b�rsonyos sz�rzet is. A h�tlemezt s�rg�s-aranyos sz�rzet szeg�lyezi. A h�l�sz�v�s nem igaz�n jellemz� r�.

Tart�sa: Tart�sa nem mondhat� neh�znek. M�reteit tekintetbe v�ve jobb, ha az �tlagosn�l egy kicsit nagyobb terr�riumot v�lasztunk sz�m�ra. Igaz, hogy megel�gszik egy 20x30-as alapter�let�vel is, de jobban �rzi mag�t egy 30x30 alapter�let�ben. A magass�ga maxim�lisan 30 cm legyen. T�l magas terr�rium eset�n vesz�lybe ker�lhet, mert felfedez� �tjai sor�n nem ritk�n a terr�rium magasabb r�gi�iba t�ved, �s ha itt megcs�szik a l�ba, lepottyan, akkor cs�ny�n megs�r�lhet vagy bele is pusztulhat. Aj�nlott a minim�lis 5cm magas talajr�teg, ami lehet k�kuszrost vagy t�zeg. C�lszer� behelyezni k�rgeket, fa�gakat. A legjobban a 24-29 fok felel meg neki. Tr�pusi es�erdei faj l�v�n szereti a magasabb p�ratartalmat. Ez 60-80% k�r�l mozog. Megfelel� t�pl�l�s mellett n�veked�se gyors �tem�nek mondhat�.

Viselked�se: Agressz�v fajnak mondhat�. Agresszivit�sa nem abb�l fakad, mint a Pterinochilus nemn�l, hogy territori�lis, hanem mert �hes. M�reganyag�nak ereje nem elhanyagolhat�. Enn�l a fajn�l is kell� el�vigy�zatoss�gra van sz�ks�g, mert mar�s eset�n fenn �ll a k�rh�zba ker�l�s vesz�lye. Jobban felh�zott egyedek m�r sokkal t�mad�sabbak mert potrohuk sokkal �rz�kenyebb �s ez�rt azonnal felveszik a t�mad� fel�ll�st. Emellet f� v�dekez� eszk�ze, amit s�r�bben haszn�l, a potrohsz�re. Vesz�ly eset�n nem ritk�n egy sz�rfelh�vel aj�nd�koz meg minket.

Etet�s: Itt biztos nem lesz semmi probl�m�nk. J�form�n b�rmit elfogyaszt, amit le tud gy�rni. N�ha m�g arra is r�ugrik amit nem t�pl�l�k gyan�nt sz�ntunk: k�reg, csipesz stb.. Nem ritka, hogy saj�t mag�n�l sokkal nagyobb t�pl�l�kra is r�veti mag�t. Nem kis harcosr�l van sz�. Etethetj�k m�ret�nek megfelel� t�cs�kkel, s�sk�val, cs�t�nyokkal, a nagyobb p�ld�nyok a kisebb egereket is elfogyasztj�k. �tv�gyuk j�form�n csillap�thatatlan. 

Teny�szt�se: A nemek megk�l�nb�ztet�se egyszer�nek mondhat�. Az adult h�mekn�l megtal�lhat�ak a tibi�lis sarkanty�k �s a pedipalpusok v�g�n a bulbusok. H�mek r�v�n felt�n�en nagy m�ret�ekre n�hetnek. M�g, ha test�k nem is olyan gig�szi, l�bfefeszt�vols�guk tekint�lyt parancsol�. Nem ritk�n el�rik a 20 cm-s l�bfeszt�vols�got. A n�st�nyek friss adult korban 19-20 cm-esek.A n�st�nyek spermathec�ja k�z�s r�szb�l kiindul� p�ros �s osztott. A p�rz�s a megszokott �temben szokott menni. A h�met behelyezzz�k a n�st�ny terr�rium�ba. A h�m elindul az ara fel�. �ltal�ban dobol�ssal v�laszolgatnak egym�snak. Amikor el�g k�zel ker�lnek egym�shoz, a n�st�ny felemelkedik, a h�m a tibi�lis kamp�kat beakasztja a n�st�ny cs�pr�g�iba �gy valamennyire bebiztos�tja mag�t. Ezt k�vet�en behelyezi embolus�t a n�st�ny ivarny�l�s�ba �s kiereszti az ivarsejteket. Ezut�n j�nnek a gondok. Nem ritka, hogy a h�m nem el�g gyors, �s p�rja t�pl�l�k�v� v�lik.
Ezt k�vet�en a kismama m�g t�bb t�pl�l�kot vesz mag�hoz. P�r h�nap eltelt�vel befejezi a t�pl�lkoz�st �s nagy elsz�nts�ggal egy megfelel� helyet keres mag�nak, ahol elkezdhet sz�v�getni. Fiatalabb egyedek 800-1000 az id�sebbek 1000-1200, vagy enn�l t�bb pet�t raknak a kokonba. A feh�r csomagot gondosan forgatja, cipelgeti �s mindent�l �vja. A nimf�k kb. 1,5-2 h�napon bel�l kezdenek kis p�kk� vedleni. A kokont tan�csosabb kiss� el�bb kivenni. Sajnos nem ritka hogy a n�st�ny felfelja kicsi batyuj�t.